A ház és a környezete együtt működik !

Az épület és a környezete szervesen kapcsolódik egymáshoz

Az aszályos, egyre szélsőségesebb éghajlatra nem lehet kizárólag az épület felújításával válaszolni!!!

Amikor egy régi vályogház felújításáról beszélünk, hajlamosak vagyunk csak magát az épületet nézni milyen a falazat, milyen a vakolat, kell-e szigetelés, hogyan oldjuk meg a fűtést, milyen anyagokat használjunk.

Pedig a ház nem egy különálló rendszer!

A ház és a környezete együtt működik!

A talaj állapota, a növényzet, a fák árnyéka, a csapadékvíz útja, a talaj nedvességtartalma és az épület falazata mind kapcsolatban vannak egymással.

 A víz megtartása ma már nem csak kertészeti kérdés

A hosszú, aszályos időszakokban minden csepp víznek jelentősége van.

Ahelyett, hogy a csapadékvizet minél gyorsabban elvezetnénk a területről, érdemes azon gondolkodni, hogyan tudjuk helyben tartani és hasznosítani.

A talajt nem érdemes csupaszon hagyni !

A vastag mulcsréteg, a növényi takarás és a megfelelően kialakított növényzet csökkenti a közvetlen párolgást, védi a talajfelszínt a kiszáradástól és segíti, hogy a lehulló csapadék hosszabb ideig maradjon a kertben.

Ez egyátalán nem azt jelenti, hogy mindenhová vastag gyepet kell telepíteni.

Éppen ellenkezőleg.

Élő, változatos, a helyi adottságokhoz alkalmazkodó kertre van szükség.

🌱 talajtakaró növények
🍀 lóhere és más talajtakarók
🌿 szárazságtűrő fajok
🌳 fák és cserjék
🌾 mulcsozott felületek
💧 esővíz helyben tartása
🌱 árnyékosabb, hűvösebb mikroklímák kialakítása

A cél nem egy "steril", folyamatosan öntözést igénylő kert létrehozása, hanem egy önmagát minél jobban fenntartó, élő rendszer kialakítása.

A fák nem csak szépek

Egy jól megválasztott fa hosszú távú klímavédelmet jelenthet a ház és a kert számára.

Árnyékot ad, mérsékli a környezet felmelegedését, javítja a mikroklímát, és a növényzeten keresztül a víz körforgásában is szerepet játszik.

Egy nagy lombkorona alatt egészen más mikroklíma alakul ki, mint egy teljesen burkolt, csupasz udvaron.

A cél tehát nem feltétlenül az, hogy minden négyzetmétert "rendezzünk", burkoljunk és tökéletesen karbantartsunk.

Néha éppen az a jó megoldás, ha teret adunk az élő buja és változatos rendszernek.

 És mi köze ennek a vályogházhoz?

Nagyon is sok.

A vályogfal természetes nedvességforgalommal működő szerkezet. Ezért egy vályogház esetében különösen fontos, hogy az épület környezetében se hozzunk létre olyan helyzetet, amely tartósan kedvezőtlen a falazat számára.

A felújítás során ezért nemcsak azt kell nézni, hogy milyen anyagot teszünk a falra, hanem azt is, hogy

– milyen a terep lejtése az épület körül,
– hová folyik a csapadékvíz,
– mennyire van kiszárítva vagy túlterhelve a talaj,
– milyen növényzet veszi körül az épületet,
– mennyi árnyékot kap a ház,
– milyen burkolatok készülnek körülötte,
– és hogyan tudjuk a vizet a telken belül tartani.

A vályogházat, földházat nem lehet kiragadni abból a környezetből, amelyben áll.

A talaj, a víz, a növényzet, a levegő és az épület együtt alkotnak egy rendszert!

Tehát, nem csak a házat kell felújítani

A következő évtizedekben egyre fontosabbá válik, hogy az épületeink környezetét is a változó éghajlathoz igazítsuk.

Nem feltétlenül több technológiára van szükség.

Sok esetben inkább jobb vízgazdálkodásra, több növényre, több árnyékra, takart talajra és élőbb kertekre.

A jövő vályogház-felújítása nem csak arról szól, hogy hogyan tesszük rendbe a falakat!

Hanem arról is, hogy milyen környezetet teremtünk körülöttük.

🌿 Kevesebb csupasz talaj, több növény, több árnyék és több helyben tartott víz!!!