Mit érdemes tudni a repedésekről?
Hogyan ismerjük fel, hogy statikai repedésről van szó?
• Méret: Ha a repedés szélessége meghaladja az 1-2 mm-t, és folyamatosan nő, az jelen lévő statikai mozgásra utal.
• Elhelyezkedés: Ha a repedés az épület szerkezeti csomópontjainál jelenik meg (pl. falsarkok, födém–fal találkozás, nyílászárók sarka), nagyobb eséllyel van szó szerkezeti elmozdulásról.
• Változás az időben: Ha a repedés idővel tágul, hosszabbodik, vagy újabb repedések jelennek meg a közelében, az aktív szerkezeti mozgás jele lehet.
• Anyag viselkedése: A vályog természeténél fogva hajlamos a zsugorodásra és hajszálrepedések kialakulására, de ezek általában felületi, nem veszélyes jelenségek. Ha a repedés mély, átfut a teljes falon, vagy környező szerkezeti elemeket is érint, az már statikai problémára utal.
• A repedés irányából is sok minden következtethető• Függőleges repedés gyakran az alap süllyedésére vagy falak elmozdulására utal• Átlós repedés (pl. nyílászárók sarkaiból indulva) a nyírási feszültségre vagy süllyedéses elmozdulásra utal• Vízszintes repedés gyakran a födémszint túlterhelését, a tetőszerkezet mozgását, vagy anyagelválást jelezheti•Cikcakkos, szabálytalan repedés esetén a szerkezet több ponton is mozgásban lehet, és akár talajszerkezeti problémákra is gyanakodni lehet
