Vályogház felújítása és a klímaváltozás ténye

A vályogházakat miért vályogkompatibilis anyagokkal kell felújítani ?!
Erre a legtöbben azt válaszolják, hogy azért, mert a vályog természetes módon szabályozza a páratartalmat. Ez igaz, de ma már ennél sokkal többről van szó!
Az elmúlt évtizedek klímaváltozása egyre hosszabb aszályos időszakokat és egyre szárazabb légkört eredményez. Emiatt a vályogházak legnagyobb ellensége hamarosan nem a túl sok nedvesség, hanem éppen a túlzott kiszáradás lehet.
Ha a falazatot cementes, műgyantás vagy más párazáró rétegekkel lezárjuk, megszüntetjük azt a természetes nedvesség-kiegyenlítő folyamatot, amelyre a vályogot a természet "tervezte". A vályogfal ideális esetben képes a beltéri páratartalmat közel 50–55% között stabilizálni, ami nemcsak az emberi komfortérzetet javítja, hanem a fűtés hatékonyságára is kedvező hatással van.
A következő években azonban egy új kihívással is szembe kell néznünk.
Ha a talaj és a levegő is tartósan kiszárad, a vályogfal nedvességtartalma a szükséges szint alá csökkenhet. A túlzott kiszáradás zsugorodást, repedéseket okozhat, miközben a kiszáradó talaj mozgása az alapozást is kedvezőtlenül befolyásolhatja.
Ezért ma már nem elég csak a falazattal foglalkozni.
A házat és a kertet egy egységként kell kezelni. A kert mikroklímája közvetlenül hat az épületre.
A cél nem az, hogy folyamatosan nedves legyen a fal, hanem hogy a vályog számára szükséges, körülbelül 4%-os egyensúlyi nedvességtartalom hosszú távon fennmaradhasson.
Ehhez egyre nagyobb jelentősége lesz a vízmegtartó kertek kialakításának: a csapadék helyben tartásának, a talajtakarásnak, a megfelelő növényzetnek, az árnyékolásnak és minden olyan megoldásnak, amely javítja a kert mikroklímáját. A vályogház ugyanis nem önmagában működik – szervesen kapcsolódik a környezetéhez.
