Vályogos kisokos – válaszok a leggyakoribb kérdésekre

A vályog kapilláris szerkezetű anyag 

A vályog gyorsan fel tudja szívni a nedvességet ( pl a talajból) 

Ugyanakkor a kapillárisok révén könnyen leadja is a vizet, ha a környezeti levegő szárazabb.

Ezért beszélünk a vályog kiválló kiegyenlítő páraszabályzó, kiegynlítő  képességéről!

A páradiffúziós ellenállási számról azaz a mű értékről 

Megmutatja, hogy az anyag mennyivel nehezebben engedi át a párát, mint a levegő.

levegő: 1 a mű értéke

vályog: 5–10 Mű (nagyon áteresztő)

tégla: μ = 10–15 mű (kevésbé áteresztő).

A kisebb szám a Mű érték-annál jobb a páraáteresztés.A μ ( Mű) érték azért fontos, mert segít megérteni és megtervezni, mennyire párámozgató, köznyelvben lélegző az épület, és hogyan kerülhető el a páralecsapódás és a penészedés!

Anyagválasztásnál lényeges egy vályogfalhoz páraáteresztő vakolat (agyag, mész) illik, mert az μ értéke hasonlóan alacsony!

 Ha cementes vakolatot és/vagy bármilyen vízzáró rétegrendet használnánk aminek (magas μ) értéke, akkor a fal nem tud "lélegezni" (köznyelv), és hosszú vagy rövid távon szerkezeti károsodás történik. 

A cementes habarcs jobban zár, mint a mészhabarcs vagy vályog vakolat, ezért a régi épületeknél nem ajánlott a használata, mert gátolja a fal páramozgatását, vizesedést és/vagy sókivirágzást, vakolatleválást okozhat!

Vályog falazat épületfizikai tulajdonságai, és a sokat emlegett utólagos vízszigetelési módszerek

Hőtechnika

kiemelkedően jó hőtároló képesség, mérsékelt hőszigetelés

Páratechika 

kiváló páraáteresztő és páraszabályozó, egészséges belső klímát biztosít, a megfelelő anyagokkal épített vagy felújított épület 50-55% tartja a páratartalmat 

Nedvességérzékenység

a párazáró anyagok nagy mértkben növelik a nedvesedés kockázatát  

vízre érzékeny, vízelvezetés és védelem szükséges

Továbbá

A vízszigetelés egy olyan érzékeny téma ami minden épület felújításánál körültekintő elbírálás alá esik!

Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a gyakran népszerűsített ( jó üzlet) utólagos vízszigettelő módszerek és anyagok nem minden esetben válnak be vályog falazatú házaknál!

Példák

A helytelenűl, és nem alkalmas anyaggal elvégzett injektálás pénzkidobás

Alkalmas anyagok, a WTA tanúsítvánnyal rendelkező injektáló anyagok vagy a vizes bázisú, alacsony koncentrációjú hidrofóbizáló anyagok.

A szerkezeti stabilítás kockázatát jelenti a falátvágás. Falátvágáskor a teherhordás is sérülhet - statikai veszély!

Tudni érdemes, hogy a falátvágásos utólagos vízszigetelés elsősorban téglafalazatokhoz lett kifejlesztve! 

A vályogfalazat kapilláris nedvesség áramlása szabálytalanabb mint pl. az égetett kerámia falazatnak. Ezért a vízzáró réteg beiktatása a falátvágással nem csak kockázatos, de nem biztosít tartós és megbízható eredményt. 

Amennyiben nincs költség kímélőbb megoldás, tehát a fal statikilag károsodott.Az aláfalazás megfelelő módon végrehajtva, szakaszosan, segíthet a vízszigetelésben, de a vályogfal érzékenysége miatt csak szakember által tervezett módon!

Mit érdemes tudni a repedésekről,

Hogyan ismerjük fel, hogy statikai repedésről van szó? 

 • Méret: Ha a repedés szélessége meghaladja az 1-2 mm-t, és folyamatosan nő, az jelen lévő statikai mozgásra utal.
 • Elhelyezkedés: Ha a repedés az épület szerkezeti csomópontjainál jelenik meg (pl. falsarkok, födém–fal találkozás, nyílászárók sarka), nagyobb eséllyel van szó szerkezeti elmozdulásról. 
 • Változás az időben: Ha a repedés idővel tágul, hosszabbodik, vagy újabb repedések jelennek meg a közelében, az aktív szerkezeti mozgás jele lehet. • Anyag viselkedése: A vályog természeténél fogva hajlamos a zsugorodásra és hajszálrepedések kialakulására, de ezek általában felületi, nem veszélyes jelenségek. Ha a repedés mély, átfut a teljes falon, vagy környező szerkezeti elemeket is érint, az már statikai problémára utal.
• Irány: A repedés irányából is sok minden következtethető:
• Függőleges repedés gyakran az alap süllyedésére vagy falak elmozdulására utal.
• Átlós repedés (pl. nyílászárók sarkaiból indulva) a nyírási feszültségre vagy süllyedéses elmozdulásra utal.

• Vízszintes repedés gyakran a födémszint túlterhelését, a tetőszerkezet mozgását, vagy anyagelválást jelezheti.

•Cikcakkos, szabálytalan repedés esetén a szerkezet több ponton is mozgásban lehet, és akár talajszerkezeti problémákra is gyanakodni lehet

Miért lényeges az optimális páratartalom?

Amit egy jól működő és megfelelő anyagokkal felújított vályogház biztosítani tud!  

Ideális páratartalom 50–55%

Hőérzet. kellemes, melegérzet.

Egészség, komfortos, egészséges, jótékony hatás a léguti panaszokra 

Fűtési igény alacsonyabb, energiatakarékos

Falak állapota ( tartószerkezet), alacsonyabb energiafogyasztás, falak állapota stabil.   

Alacsony páratartalomnál <40%

Hőérzet, hűvös, száraz levegő .

Egészség, száraz nyálkahártya, por. 

Fűtési igény, magasabb több energiafogyasztás.  

Falak állapota ( tartószerkezet), kiszárad, reped , tartószerkezeti károsodás .

Magas páratartalom >60% 

Hőérzet, fülledt, nyirkos

Egészség, penészedés, dohszag, sókivirágzás 

Fűtési igény, magasabb a nedves falak miatt 

Falak ( tartószerkezet) állapota,  nedvesedés nyomai, penész, tartószerkezeti károsodás, hőveszteség.

Minden 1 °C-kal alacsonyabb fűtési hőmérséklet kb. 6–7 % energia-megtakarítást jelent.

Ha tehát az optimális páratartalom miatt 22 °C helyett elég 20 °C-ra fűteni, akkor kb. 12–14 % fűtési energia spórolható meg, ugyanazzal a komfortérzettel.

Tehát, az 50–55% relatív páratartalom nemcsak az emberi komfortot, hanem a gazdaságos fűtést is szolgálja,
mert jobb hőérzetet ad alacsonyabb hőmérsékleten,
és megakadályozza, hogy a nedvesség a falakban hőhidakat és hőveszteséget okozzon!

Minket kérdeztek...

https://felujitasom.hu/

https://felujitasom.hu/szakertonk-valaszol-agyag-valyog-mesz-a-termeszetes-epitoanyagok-elonyei/?_gl=1*17fnev7*_up*MQ..*_ga*MjQxODk3OTQxLjE3NDc2Nzg1MzE.*_ga_2QNP6SPNHG*czE3NDc2Nzg1MjkkbzEk

Az építkezések és házfelújítások tervezésekor egyre többen fordulnak a természetes és fenntartható építőanyagok felé. A vályog, az agyag, a mész és a környezetbarát építőanyagok az építőiparban elterjedt műgyanta-, diszperziós és cementtartalmú anyagok alternatívái. Olyan esztétikai és gyakorlati előnyöket nyújtanak, amelyek a modern építészeti igényeknek is megfelelnek.

Vályog egy olyan építő-anyag ami egyediségénél fogva alap pillére az egészséges lakótérnek! Kincs van a kezünkben, becsüljük meg, tanuljunk meg vele bánni!

A cementhabarccsal készült vályog falaknál nemcsak maga a nedvesedés okoz problémát, hanem annak következményei is.

Fontos megérteni, hogy a földfalak – legyenek akár vályogból, akár tömésből – mindig tartalmaznak valamennyi nedvességet. Ez természetes, hiszen a fal "élő" anyag: a benne lévő víz folyamatosan távozni szeretne, különösen akkor, ha újabb nedvesség éri – például alulról a talaj felől, vagy belülről, a helyiség páratartalmából.

Ha ezt a nedvességet nem engedjük kijutni a falból, az károkat okoz,
először a vakolat kezd leválni, repedezni, később a falra helyezett burkolatok (kő, csempe, lambéria stb.) is tönkremennek.

Jogosan merül fel a kérdés: miért történik mindez?
A választ a vakolat anyagában kell keresni. A cementhabarcs ugyanis nem páraáteresztő, lezárja a fal természetes "lélegzését".
Ha valaki veszi a fáradtságot, és utánanéz az épületfizika alapjainak, gyorsan kiderül, hogy a földfalak és a cementhabarcs fizikailag nem "beszélnek egy nyelvet" másképp viselkednek a nedvességgel, a hőmérséklettel és a levegőáramlással kapcsolatban.

Gipszkartonról 

A gipszkarton erősen párazáró, azaz nem engedi át a párát. A földfal mellé beépített gipszkarton nem engedi szellőzni a vályogfalat, így az abban lévő nedvesség nem tud eltávozni, hanem lecsapódik a gipszkarton belső, fal felé eső oldalán.

A gondot a fal szellőzetlenségén túl az okozza, hogy a gipszkarton bevonata cellulózt tartalmaz, ami a rajta lecsapódó pára, nedvesség hatására a penészképződés melegágya.

Drénezésről 

https://valyog.net/dren02.htm